A transzformátorAz elektromágneses indukció törvényeit Michael Faraday angol fizikus-kémikus határozta meg 1831-ben. Faraday induktivitás-törvénye azt mondja ki, hogy amikor egy mágneses mező időben változik, elektromos mezőt gerjeszt. Ez az elmélet a transzformátorok működésének alapja.
Az első olyan zárt vasmagú transzformátort, ami energiaátvitelre alkalmas volt, Déri Miksa,	Bláthy Ottó Titusz,	Zipernowsky Károly szabadalmaztatta 1885-ben, Budapesten.
A szabadalom lényege az volt, hogy az akkori, 100-150 voltos fényforrások működtetéséhez szükséges elektromos áram feszültségét a nagyobb távolságra való eljuttatáshoz meg kellett növelni. Ezt Thomas Alva Edison , az izzólámpa feltalálója két, sorba kötött dinamóval, vezetékes egyenáramú rendszerrel oldotta meg.
A három magyar tudós-feltaláló által kifejlesztett transzformátor gyakorlatilag minden mai transzformátor alapja, működési elve ugyanaz, attól függetlenül, hogy számos egyéb fejlesztésen mentek azóta keresztül. Ahogy a transzformátorok rengeteg lehetőséget nyitottak az elektronikában, az irántuk támasztott igények is nőttek. Ilyen igény volt a nagyobb energiaszükséglet, vagy a szigetelés és hűtési problémák.