Hajós Alfréd
(Budapest, 1878. február 1. – Budapest, 1955. november 12.)
Eredeti neve: Guttmann Arnold
forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Haj%C3%B3s_Alfr%C3%A9d
Sprotolóként
úszó
Az 1896. évi nyári olimpiai játékokon (az első újkori olimpián) Athénban a 13 °C-os tengervízben megrendezett versenyen megnyerte mind a 100 m-es (1:22,2) – vízből indulva –, mind pedig az 1200 m-es (18:22,1) – hajóról a partra úszva – gyorsúszószámot, ezzel ő szerezte a magyar sport első és második olimpiai győzelmét (nem aranyérmét, hiszen akkor még ezüstérem járt a győzteseknek). 1895-ben nem hivatalos Európa-bajnok 100 méter gyorson, „örökös magyar bajnok”.
labdarúgó
1897. május 9-én az első nyilvános edzőmérkőzésen játszott labdarúgó-mérkőzésen a Budapesti Torna Club (BTC) csapatában. A BTC-ben 1898–1904 között rúgta a labdát. 1901-ben és 1902-ben tagja volt a bajnokcsapatnak.
Érdekesség, hogy 1906-ban az MLSZ felnőtt válogatottját két mérkőzésen vezette. (1 győzelem, 1 döntetlen)
labdarúgó-játékvezető
1903-tól NB I-es bíró. Küldési gyakorlat szerint rendszeres partbírói szolgálatot is végzett. A nemzeti játékvezetéstől 1908-ban visszavonult. NB I-es mérkőzéseinek száma: 14.
Építészként
Eleinte szecessziós, majd eklektikus, kiforrott korában konstruktív, modern szellemű, leginkább olasz hatású stílusban alkotott.
Bencés gimnázium, ma Jurisich Miklós Gimnázium (Kőszeg, 1907-1908)
Református Egyház Zsinati Központja (Budapest, 1909)
Vakok Intézete (Kolozsvár, 1909–1914)
Vakok Intézete, ma Nagy Lajos Gimnázium (Szombathely, 1910)
Budapest, Gerlóczy utca 7. (1910–1911)
Római katolikus gimnázium (Lőcse, 1910–1911)
Magyar Mezőgazdák Szövetkezetének Székháza - Budapest, Alkotmány u. 29. (Budapest, 1911)
Weidlich-palota (Miskolc, Belváros, 1911)
Magyar Általános Hitelbank fiókintézete (Szabadka, 1911)
Hitelintézeti palota (Miskolc, Belváros, 1913)
Vakokat Gyámolító Országos Egyesület székháza (Budapest, 1912)
Aranybika Szálló (Debrecen, 1915)
UTE Stadion (Újpest, Megyeri út, 1922)
Népkerti Vigadó (Miskolc, Csabai kapu, átépítés, 1926)
Népkerti sporttelep (Miskolc, 1926)
Millenáris Sportpálya (Budapest, 1928)
Nemzeti Sportuszoda (Budapest, Margit-sziget, 1930)
Győri Versenyuszoda (Győr, 1931)
Hajdúszoboszlói Gyógyfürdő (1946)
Szegedi Gyógypedagógiai Intézet
Lőcsey Gimnázium (Debrecen)