Halmazok, halmazműveletek (komplementer, unió, metszet, különbség)

Halmaz

A halmaz (sokaság, összesség) a matematika egyik legalapvetőbb fogalma. Szépen definiálni nem tudjuk, ez egy alapfogalom. Tulajdonságaikkal a matematika egyik ága, az ún. halmazelmélet foglalkozik.

Egy halmaz egymástól különböző objektumok összessége. Ezeket az objektumokat a halmaz elemeinek nevezzük. A halmazokat általában nagy betűkkel, míg az objektumokat kisbetűkkel jelöljük.
Halmazokat sokféleképpen meg lehet adni. Például:

  • fölsorolással: A = {0, 1, 2, 3, … 9}
  • szabály leírásával: A = {A tízes számrendszer elemei}
  • szabály megadásával: x ∈ ℕ, x<10
  • Venn-diagarmmal
A lényeg az, hogy egy halmazt úgy kell megadni, hogy a világ összes dolgáról el lehessen egyértelműen dönteni, hogy bele tartozik‑e a halmazba vagy sem.

Azt, hogy az "a" eleme az "A" halmaznak így jelöljük: a ∈ A
Azt, hogy az "a" objektum nem eleme az "A" halmaznak így jelöljük: a ∉ A

Halmazok szemléltetésére az ún. Venn-diagramokat szokás használni. (John Venn – brit matematikus – 1880-ban használta őket először.)

Az "A" halmaz

Az "A" halmaz

Az "A" halmaz komplementere

Az "A" halmaz komplementere
jelölése: A

Két halmaz uniója

Az "A" és a "B" halmazok uniója
jelölése: A ∪ B

Halmazok metszete

Az "A" és a "B" halmaz metszete
jelölése: A ∩ B

Halmazok különbsége

Az "A" különbség "B"
jelölése: A \ B

Szimmetrikus különbség

Az "A" és "B" halmazok szimmetrikus különbsége
jelölése: A ∆ B