Tegyük föl, hogy az „A” hoszt szeretne információt küldeni a „J” hosztnak! Milyen útvonalon menjenek a csomagok?
Jellemzők
- Visszafelé nem megyünk. (Tehát a pl. „H”-ból az „F” felé megyünk, mert a „G”-ből értünk oda.)
- Ha egy routertől két vagy több másik router felé ugyanaz a költség, akkor az elsőt választjuk. (pl. a „B”-ből a „C”-t választjuk a „G” helyett.)
(Persze ez csak akkor, ha csak a közvetlen szomszédokhoz vezető költségeket ismerjük. Ha már a 2. szomszédhoz vezető költségeket is ismernénk, akkor más lenne a szitu.) - Mivel a különböző útvonalak költségei pillanatról pillanatra változnak, ezért a csomagok nem ugyanazon az útvonalon fognak közlekedni.
| Melyik routerhez? | Mennyi az odavezető költség? |
|---|---|
| B | 3 |
| G | 2 |
| H | 4 |
útválasztás – Ha csak a közvetlen szomszédba vezető költségeket ismerjük
Ha minden router a szomszéd router felé ismeri a kölséget, akkor a fenti útvonalon halad a csomag. Így a költség 13.
útválasztás – Az ideális útvonal
Viszont a fenti útvonalat választva a költség csak 11.
Ha nem csak a közvetlen szomszédokhoz vezető költségeket ismerjük, hanem pl. a 2. szomszédhoz vezetőt is, akkor nagyobb eséllyel tudjuk az optimális utat kiválasztani. Ekkor viszont bonyolultabb lesz a routing tábla. (Az is időt vesz el, míg meghatározzuk a következő állomást!)
A routerek állandóan frissítik a táblázataikat.
Az optimális útvonal nem biztos, hogy a fizikailag legrövidebb útvonalat jelenti, ugyanis nagyon sok tényező befolyásolja az optimális választást. Ilyen lehet pl. a csomópont átlépések száma; az az idő, amennyi alatt a csomag eljut a következő csomóponthoz; vagy a vonalhasználat költsége.