Racionális számok, irracionális számok

Lásd még: Számhalmazok

Racionálos számok ℚ

A racionáis számok (ℚ) felírhatók két egész szám (ℤ) hányadosaként.

Általánosan:
x = a/b, ahol x ∊ ℚ, a,b ∊ ℤ, b ≠ 0

Az ilyen számoknak háromféle tizedestört alakja lehet.

  1. Véges tizetdestört

    például: 2,76 = 276/100

    A 2,76-ot úgy lehet átírni közönséges tört alakba, hogy kiolvassuk magát a tizedestörtet. Mivel a végén a kiolvasáskor azt mondjuk, hogy század, ezért a tört századokban lesz. A nevező pedig a tizdestört tizdesevessző nélküli alakja.
    Hasonlóan: 0,1309 = 1309/10000

  2. Végtelen szakaszos

    például: 5,33333… = 16/3

    Az 5,33333… számot a következő módszerrel lehet közönséges törtté alakítani.

    (1.) 5,333333… = x Most az egyenlet minkét oldalát szorozzuk 10-zel. Ekkor:
    (2.) 53,33333… = 10x Most a (2.) egyenletből kivonjuk az (1.) egyenletet:
    48 = 9x Innen már egy 9-cel való osztással adódik, hogy:
    x = 48/9
    3-mal való egyszerűsítés után pedig: 5,33333… = 16/3
  3. Vegyes szakaszos tizedestört

    például: 0,87333333… = 131/150

    A 0,873333… számot a következő módszerrel lehet közönséges törtté alakítani.

    (1.) 0,8733333… = x Most az egyenlet minkét oldalát szorozzuk 100-zal. Ekkor:
    (2.) 87,33333… = 100x Most az eredeti (1.) egyenlet minkét oldalát szorozzuk 1000-rel. Ekkor:
    (3.) 873,3333… = 1000x Most a (3.) egyenletből kivonjuk a (2.) egyenletet. Ekkor:
    786 = 900x Innen már egy 900-zal való osztással adódik, hogy:
    x = 786/900
    6-tal való egyszerűsítés után pedig: 0,873333… = 131/150

Irracionálos számok ℚ*

Az irracionális számok nem írhatók föl két egész szám hányadosaként. Tizedestört alakban az ilyen számok végtelen és nem szakaszos tizedestörtek.

Ilyen számokat magunk is kreálhatunk. Például:
0,123456789101112131415….
34,11213141516171819101111121131…
−92,01011011101111011111…

Eddigi tanulmányaink során már találkoztunk irracionális számokkal. Például: π, √2, √3, stb.

Valós számok ℝ

A racionális és az irracionális számok unióját nevezzük valós számoknak. A középiskolában ez a legbővebb számhalmaz, amiről tanulunk.
Ha egyenletek megoldásánál nincs megadva az alaphalmaz, amin maga az egyenlet értelmezve van, akkor mindig a valós számok halmazán kell megoldani az egyenletet!