Definíció: Ha betűkre és számokra a négy alapműveletet, valamint a hatványozást és a gyökvonást véges sokszor alkalmazzuk, algebrai kifejezést kapunk.
Az egymás mellé írt szám és betű, ill. két betű közötti szorzásjelet le szoktuk „spórolni”. Ugyanígy járunk el, ha egy zárójel előtt szorzásjel áll.
2·a = 2a x·y = xy −3,42·(k + 13) = 3,42(k + 13)
Ugyanígy nem szoktuk kiírni az 1−gyel való szorzást, ill. ez első hatványt sem.
1·x = 1x = x 23a1 = 23a
Algebrai kifejezések tehát például a következők:
- 2a + 4b
- −3,56x + y2
- 5m3n + 26t1/2
- √2ab
- 2π
- 2(a + b)
Definíció: Egytagú egy algebrai kifejezés, ha nincs benne összeadás, kivonás.
2a 4,8xy − 3,42k 12d5e 3x/2y
Definíció: Két egytagú algebrai kifejezés egynemű, ha maximum együtthatóikban különböznek. (Vagyis két algebrai kifejezés egynemű, ha mindkettőben ugyanazok a betűk szerepelnek, ugyanazon a hatványkitevőn.)
3x és −5x egynemű
2x és 2y különnemű
ab és 0,2ab egynemű
a és a2 különnemű
2cd−3 és −7d−3c egynemű
a2b és ab2 különnemű
Műveletek algebrai kifejezésekkel
Egynemű algebrai kifejezések összevonása
Egynemű algebrai kifejezéseket úgy vonunk össze, hogy az együtthatóikat összevonjuk, a betűkifejezést változatlanul leírjuk.
A különnemű kifejezések nem vonhatók össze!!! Ezek összeadását, illetve kivonását csak kijelölni tudjuk, elvégezni nem.
3xy + 2xy = 5xy
Egytagú kifejezés szorzása egytagú kifejezéssel
Az együtthatókat összeszorozzuk, a betűkifejezéseket is összeszorozzuk.
2ab · 5ax · (− 3ab) = − 30a3b2x
Többtagú kifejezések szorzása egytagú kifejezéssel
Többtagú kifejezést egytagúval úgy szorzunk, hogy a többtagú mindegyik tagját szorozzuk az egytagúval.
(4x – 7y + 3b) · 2c = 8cx – 14cy + 6bc
Többtagú kifejezés szorzása többtagú kifejezéssel
Az egyik tényező minden tagját szorozzuk a másik tényező minden tagjával.
(a + b + c) · (x – y) = ax – ay + bx – by + cx – cy