Számok normálalakja – alkalmazások

Nagyon sok helyen találkozhatunk normálalakban megadott számokkal. A csillagászatban az óriási távolságok, galaxisméretek megadásához elengedhetetlen a normálalak használata. De hasonló a helyzet ott is, ahol éppen ellenkezőleg, elképzelhetetlenül picik a méretek. Nézzünk erre egy példát!

A hidrogén a legegyszerűbb felépítésű atom. Maga az atom 10−9 méter nagyságrendű, de az atommag még ennél is sokkal-sokkal kisebb, 10−15 méter nagyságrendű. Ezeket a méret viszonyokat úgy képzelhetjük el, hogy gondolatban felnagyítjuk az atomot. Ha az atommagot egy 10 cm (= 10−1 m) sugarú labdává nagyítjuk, akkor az atom egy 100 km (102⋅103 m = 105 m) sugarú gömb lenne.

(Itt az történt, hogy az atommag méretéből a 10−15-ből 10−1-t csináltunk, vagyis szoroztunk 1014-nel. De akkor az atom méretét is ennyiszeresére kell növelni, tehát 10−9-t is szorozni kell 1014-nel.
10−15⋅1014 = 10−1
10−9 ⋅1014 = 105)

Ha a normálalakot nem használnánk, akkor az atom méretét 0,000000001 méter, míg az atommag méretét 0,000000000000001 méter formában tudnánk csak leírni. Ez azon kívül, hogy nagyon kényelmetlen, még a hibázás lehetőségét is igencsak megnöveli, ugyanis ilyen esetekben egy-két 0-t nagyon könnyű elnézni.

érdekesség számmal szöveggel normálalakban
Egymillió másodperc kb. két héttel egyenlő. 1 000 000 1 millió 1⋅106
Egybillió másodperc több, mint 30.000 év. 1 000 000 000 000 1 billió =
1 millió x 1 millió =
1 tera
1⋅1012
Egy hajszál átmérője átlagosan 0,075 mm. 0,075 75 ezred 7,5⋅10−2
A Google 2006-ban a YouTube-ot 1,61 milliárd dollárért szerezte meg. 1 610 000 000 1,61 milliárd 1,61⋅109
Három db 9-essel leírható szám (999) több, mint 369 000 000 számjegyből áll. 369 000 000 369 millió 3,69⋅106
2050-re tízmilliárdtól is többen leszünk a Földön 10.000.000.000 10 milliárd 1⋅1010
Az univerzum kb. 14 milliárd éves. (Nagy Bumm) 14 000 000 000 14 milliárd 1,4⋅1010
A megfigyelhető univerzum tömege becslések szerint több, mint 3⋅1052 kg. 30 000 000…..000 (52 db 0!) ??? 3⋅1052
A Tejútrendszer kb. 100 milliárd csillagból áll. 100 000 000 000 100 milliárd 1⋅1011
Egy fényév kb. 9,45 billió km. 9 450 000 000 000 9 egész 45 század billió 9,45⋅1012
A proton tömege: 1,67⋅10−27 kg. 0,000 000 000 000 000↲ 000 000 000 001 67 ??? 1,67⋅10−27
Az elektron tömege 9,10953⋅10−31 kg. 0,000 000 000 000 000↲ 000 000 000 000 000 910 953 ??? 9,10953⋅10−31
Az elektron átmérője 10−13 cm. 0,0000000000001 ??? 1⋅10−14

A következő felsorolásban az egymást követő dolgok kb. 250.000-szer nagyobbak az előtte állónál.

elektron – atom – porszem – ház – Föld – Naprendszer – Föld és Sarkcsillag távolsága – Tejútrendszer


Próbáljátok kitalálni, hogy a jobboldali számok közül melyik melyiknek felel meg?

1. Percenként kb. ennyi sejtünk születik és hal el. A 100.000.000
2. A Föld életkora B 4,567 milliárd év
3. Egy ember sejtjeinek száma. C 37,2 billió = 3.720.000.000.000.
4. Egy emberi idegsejt átlagosan kb. ennyi másik idegsejttel áll kapcsolatban. D 60.000
5. Ennyit ver a szívünk az életünk során. E 2.500.000.000
6. Rubik-kocka lehetséges helyzeteinek száma F 43.252.003.274.489.856.000
7. Az ötöslottón ennyiféleképpen lehet kihúzni az 5 számot. G 43.949.268
8. Az univerzum életkora H 13,8 milliárd év
9. Az emberi szemben kb. ennyi receptor van. I 126 millió
10. Kb. ennyi agysejtünk van. J 100.000.000.000
11. Ennyi számjegyből áll a jelenleg ismert legnagyobb prímszám. K 24.862.048
12. Ennyit jelent a googol szó. L 10100
13. Egy elektron tömege. M 9,1093822×10−31 kg

SI-prefixumok
nkp.hu
tudasbazis.sulinet.hu
10 hatványai
Az univerzum méretei
Mennyi lehet az emberi agy kapacitása?